2. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %)

3. Osztályonkénti, évfolyamonkénti, illetve iskolai szintű összegzés készül arányok kimutatásával.

4. Az intézmény vezetője az osztályba soroláskor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a felmérés adatait figyelembe veszi, a rendelet előírásainak megfelelően.

1. Integrációs stratégia

1.1. Helyzetelemzés

1.1.1. Települési környezet

Iskolánk Tiszaalpár központjában helyezkedik el. Beiskolázási körzetünk a község belterületi és tanyás külterületi része.

Az iskola beiskolázási körzetéből adódóan eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekeket fogad, ezért az intézmény nevelő-oktató munkája ennek megfelelő összetettséget mutat.

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és problémás tanulóink szüleivel tartjuk a kapcsolatot, a pedagógusok rendszeresen járnak családlátogatásra. Ismerik tanulóink családi hátterét, problémáikat és lehetőségeiket.

SNI-s tanulóik integráltan tanulnak, az osztályközösség elfogadja őket, közösségi programokban részt vesznek.

A hátrányos helyzetű tanulók egyre nagyobb arányban vesznek részt a szakkörökön és a sportkörökön.

Az iskola jól együttműködik a védőnővel, családsegítő szolgálattal és az önkormányzat szociális előadójával.

Tanórán kívüli programokon való részvételt biztosítunk az általános iskolai tanulóknak. Alapfokú művészet-oktatásba, szakköri foglalkozásokra, napközibe, IPR és Arany János Tehetséggondozó programba vonják be őket.

Az IPR program keretében az iskola biztosította HHH-s tanulók kulturális rendezvényekre, színházba (évi 3 alkalom), kiállításokra, múzeumokba, ismeretterjesztő programokra való eljuttatását. Emellett a HHH-s tanulók ingyenesen vehettek részt az osztálykirándulásokon, erdei iskolában és a „Tiszavirág” életmódtáborban.

SNI programunk alapján (alapító okiratukban szerepel) az érintett tanulók integrált oktatását, nevelését végzik.

Iskolánkban 39 % körül mozog a hátrányos helyzetű tanulók száma (rendszeres gyermekvédelmi támogatás). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri a 16%-ot az iskolai létszámhoz viszonyítva. Folyamatosan nő az ingyenes, vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra szorulók aránya.

1.1.2. Személyi feltételek

A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve a személyi feltételek adottak. Az önkormányzat utazó gyógy-, illetve fejlesztő pedagógust biztosít az SNI-s gyermekek számára. 2007. júniusában és októberében tantestület egészében részt vett az integrációs tevékenységet segítő tréningen, melynek során megismerkedtünk az IPR-rel, hatékony tanuló-megismerési technikákat sajátítottunk el, és részt vettünk a „Hatékony együttnevelés az iskolában” – Az integrációs felkészítés – illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez – szükséges pedagógiai és jogi ismeretek című képzésen. A szakos ellátottság az informatika tantárgy kivételével teljeskörű. Biztosított a HH, a HHH, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez és oktatásához szükséges kompetencia. A pedagógusok elsajátították a korszerű módszertant, így a mérésen-, értékelésen alapuló diagnóziskészítési technikát, az erre épülő egyéni és csoportos fejlesztést elősegítő képzettséget, az adaptivitást segítő módszereket, valamint az iskolában a kooperatív tanulási technikákat.

1.1.3.Tárgyi feltételek

A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, a kötött felhasználású normatívák célirányos felhasználásával, aktív pályázati tevékenységgel, a saját bevételek révén, valamint az iskola alapítványának támogatásával lehetséges. Az elmúlt tíz esztendőben e forrásoknak a segítségével sikerült megteremteni a képzés tárgyi eszközeit.

1.2. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények)

· A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.

· Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.

· Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével.

· Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.

· Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.

· Továbbtanulási mutatók javítása (az érettségit adó intézményekben továbbtanulók arányának növekedése).

· Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.

· Pályaorientációs tevékenység.

· Az iskola párbeszédet alakít ki a programban részt vevő szülőkkel, partnereivel.

· Kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés

· A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

· Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése.

· Növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

· Fel kell készíteni a pedagógusokat a befogadó, inkluzív óvoda, iskola megteremtésére. Az iskola pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseke: projektoktatás, epochális tanulásszervezés megismerése, és alkalmazásának kidolgozása, tantárgytömbösítés, témahét, modulárisan szervezett oktatási program alkalmazása, valamint a műveltségi terület tantárgy bontás nélküli oktatása területén semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek, tehát korszerű oktatásszervezési eljárásokat kell megismerniük.

· új módszertani eljárások alkalmazása: az óvoda-iskola átmenetét megkönnyítő módszertani megoldások, drámapedagógia, osztályzat nélküli értékelés, kooperatív tanulás

Ezek eredményeként:

· nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma,

· nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya.

1.2.1. Beiskolázási terv

A beiskolázási terv aktualizálása, módosítása folyamatos: a jegyzői adatszolgáltatás függvényeként. Iskolánk integráltan oktatja az ép intellektusú sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókat, az általános iskolában integrációs felkészítést szervezünk.

1.2.2. Szervezetfejlesztési erőforrás és továbbképzési terv

Az eszközerőforrások feltérképezése a pedagógiai és a helyi tanterv felülvizsgálata kapcsán megtörtént, a hiányosságok pótlására eszközbeszerzési terv készül. A szükséges eszközök beszerzése, a minimálisan kötelező és meglévő eszközökön túl az elavultak pótlása, a tanulóbarát környezet biztosítása, az iskolai költségvetés és a pályázati források lehetőségeinek függvényében valósíthatóak meg.

Az intézmény költségvetése nem teljes mértékben biztosítja a következő igényeket:

- a digitális tananyagok, korszerű digitális eszközpark (interaktív táblák), a nyelvi labor,

- akadálymentesítés, fűtéskorszerűsítés és nyílászárók felújítása, világítás korszerűsítése, az épület külső felújítása

- tanulóbarát környezet kialakítása

- infrastruktúra fejlesztése, kiemelten az IKT eszközök Nagyobb mértékben szeretnének igénybe venni IKT eszközöket, és ezeket alkalmazni a tanórákon

Az intézmény pedagógus továbbképzési programja és éves terve kiemelten kezeli a képességfejlesztés és integrációs tevékenységhez szükséges pedagóguskészségek fejlesztésére irányuló szakmai továbbképzéseket:

Az intézmény integrációs önértékelésének elkészítése évente, szükséges korrekció a tapasztalatok függvényében.

Adatszolgáltatás a fenntartó számára: a szükséges intézkedések meghozatalához statisztikai adatok, arányszámok, felmérések eredményeinek közlése, integrációs önértékelés elkészítése.

A szükséges korrekciók elkészítése (a jelentkező tapasztalatok igények alapján) folyamatos, ezek rögzítése az iskola egyéb dokumentumaiban.

2. Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése („Iskolás leszek” program)

Iskolánk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása „munkaértekezleten”, igazgatói értekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere által nyújtotta lehetőségeket.

Cél: óvodák és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodákban elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása.

A kapcsolattartás módja:

Az iskola tanítói óvodai foglakozásokon vesznek részt. Konzultálnak az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról.
Az óvodák nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. (Fecske tábor). A kapcsolatot a leendő 1. osztályos

tanítók és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. (projekt-team) Felelős: leendő 1. osztályos tanítók, alsós munkaközösség-vezető

Helyzetelemzés:
A team összegzi a megszerzett információkat, a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a jogszabályoknak megfelelően.

Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz.

2.2. Heterogén osztályok kialakítása:

A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról.

Felülvizsgálat, korrekció minden tanév kezdetén.

Vigyázni kell, hogy ne okozzon törést az óvoda-iskola közötti átmenet. Ez úgy valósítható meg, ha az óvodába már „érte nyúlok”. Az óvoda és iskola jó együttműködésének köszönhetően már az óvodában lehetőség nyílik megismerni a leendő elsősöket, a kiemelkedő képességű, a tanulási nehézségek, a szociális hátrány, magatartászavar miatt veszélyeztetett gyermekeket. Megfigyelhető volt munkájuk foglalkozásokon, játékidőben és szereplések alkalmával. A kisgyermeknek úgy kell, hogy érezze, a biztonságot adó óvó nénitől való elszakadáskor már ott áll a kedves tanító néni, aki kézen fogja őt, és elkíséri egy másik világba.

Felelős: igazgatóhelyettes, alsós munkaközösség vezető, tanítók

3. Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés

Együttműködő partnerek	Együttműködés gyakorisága (találkozók stb.)	Dokumentáció
Szülők	Szülői értekezlet és fogadó óra évi 6 alkalom (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése). Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülők egyetértési nyilatkozata A szöveges értékelés egyeztetése a HHH-s gyermekek szüleivel 3 havonta Családlátogatás szükség szerint Nyílt tanítási napok évi 2 alkalom iskolai rendezvények: évnyitó, Árpád nap, farsang, Családi nap, ballagás, évzáró, kirándulás,	Jelenléti ív, naplóbejegyzés, meghívó (ellenőrző), intézményi munkaterv, jelenléti ív aláírás feljegyzés feljegyzés foglalkozástervezet meghívó, fotók
Cigány kisebbségi önkormányzat	Egymás tájékoztatása a pályázati feltételekről, ösztöndíjakról -	Együttműködési megállapodás Levél
Civil szervezetek	Tanulmányi munkával kapcsolatos, sport-, szabadidős-, életvitel-, életmód tevékenységekkel összefüggő rendezvények támogatása az iskola alapítványa által (folyamatos)	meghívó, tájékoztató, újságcikk (Alapító okirat rögzíti, külön megállapodás nem szükséges)
Középfokú oktatási intézmények	Pályaorientációs program működtetése pályaválasztási börze nyílt napok (2 alkalom) tájékoztatók (8. o. szept. – dec.) pályaválasztási szülői értekezlet (7-8. o. dec. – jan.) Utánkövetés - a középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként Beiskolázás után a személyi anyag átadása Együttműködési megállapodás az AJSzP programban részt vevő tanulók felvételéről	meghívó, tájékoztató, feljegyzés Együttműködési megállapodás
Gyermekjóléti szolgálat	Tájékoztatás az integrációs rendszerben résztvevő tanulókról (tanév elején) Családgondozó és ifjúságvédelmi felelős közös családlátogatása (szükség szerint), konzultációk Jelzőrendszer működtetése	Telefon, levél, személyes találkozók feljegyzés
Pedagógiai szakmai és szakszolgálatok	Logopédiai ellátás (folyamatos) Fejlesztés (folyamatos) Pszichológiai ellátás (szükség szerint) Családterápia (szükség szerint)	Szakvélemény Munkanapló Feljegyzés Egyéni fejlődési napló

A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévenként egyeztetésre kerül a felmerült igényekkel. Amennyiben az ellátás az iskola területén pénzügyi vagy egyéb okból nem kivitelezhető, úgy az ellátást a Nevelési Tanácsadó és Logopédia szolgáltatási körében igényli az iskola. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi a tanulók személyi anyagába kerül.

II. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés

- A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok
A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont:

tanító
fejlesztő pedagógus
adott szakvélemények alapján. (szept.-okt.-nov.)

Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanítók, tanárok számára irányadók a tanulóval kapcsolatban.
Pl.

szükséges fejlesztő,
logopédiai foglalkozások,
differenciált tanulásszervezés tanórákon,
tanulás-módszertani fejlesztés iránya,
kooperatív technikák alkalmazása
életvezetési ismeretek és készségek
napközis foglalkozások
könyvtári foglalkozás
sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások
alapfokú művészeti oktatás keretében: néptánc, modern tánc
sportfoglalkozások: tömegsport

A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerülnek, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat.

A tanuló értékelése: individuális normaorientációjú

szövegesen árnyalt
ösztönző
a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Tantárgyi képességfejlesztő programok

Osztályon (osztályokon belüli) csoportbontások: német, matematika, magyar, nyelvi előkészítő,

IKT alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon a differenciált tevékenykedtetést is elősegítve,
OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon
fejlesztő pedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók fejlesztésére

Egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, szakértői vélemények alapján.

Felelős: tanítók, tanárok, igazgatóhelyettes

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok

hagyományos szótagoló, elemző módszerek alsó tagozatban,
a tanulók szabad választása alapján az iskolában kihelyezett tagozatként működő alapfokú művészetoktatásban való részvétel (színjátszó, néptánc, furulya, stb.)

OKI által kiadott kompetencia alapú feladatok alkalmazása 7-8. évfolyamokon

Felelős: alsós munkaközösség-vezető, magyar tanárok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése

- Közösségfejlesztő, közösségépítő programok
Színterei:

osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.),
napközis csoportok (szabadidős foglalkozások stb.),
kulturális programok: színház, mozi, könyvtár, múzeum látogatása
sportfoglalkozások: tömegsport, kézilabda, foci, atlétika
iskolai kirándulások, táborok (több évfolyam keveredésével),
erdei tábor
az iskolai sportköri csoportok foglalkozásai
az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása,
a tanulók szereplési lehetőségei:

                           - tanulmányi és művészeti versenyek,
                           - az iskolai és városi ünnepi megemlékezések,
                           - (karácsonyi műsor, márc. 15, okt. 23, tanévnyitó, tanévzáró,
                              iskola nap, stb.),
Felelős: igazgatóhelyettes

Egészségnap napok (életmód, életvitel formálására szentelt nyílt iskolai napok, ahol a szülők is bekapcsolódhatnak a programsorozatunkba)
Életvezetési ismeretek és készségek - Rendhagyó órák e témakörben (iskolaorvos, védőnők bevonásával)

Felelős: egészségkoordinátor

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

- Mentori rendszer működtetése („egyéni törődés” program)

A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa).

A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:

a tanulóval hetente értékeli a hét eseményeit, meghallgatja, közvetíti a tanuló, a család felmerülő kéréseit, kérdéseit, a vele foglalkozókhoz.
személyi anyagát, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,
tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,
szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,
a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),
kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,
segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,
kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,
a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.

Felelős: igazgatóhelyettes

- Művészeti körök (tanuló által választott lehetőségként)

Iskolánkban a Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kihelyezett tagozatai működnek:

néptánc
modern tánc
színjátszó

Ezek a csoportok - saját tantervvel, intézményi keretek közt kiemelkedő szinterei az integrációt elősegítő szabadidő tevékenységeknek.

3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek

- Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés

differenciáló óraszervezés, napközis foglalkozás
egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén)
tehetséggondozó foglalkozások
középiskolai előkészítő matematika és magyar tantárgyakból
tanulmányi versenyek

Felelős: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus

- Drámapedagógia

beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör, illetve önálló modulként is megjelenik (felső tagozat),
a szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában: dráma
rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával – az éves munkatervben rögzítetten – részt vesznek tanulóink,
városi, megyei kulturális programokon szavalóversenyeken, művészeti csoportjaink, egyéb produkcióink bemutatkoznak
karácsonyi iskolai műsorunkat, illetve tanév végén tartandó bemutatóinkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük,
osztályközösségek, napközis közösségek kulturális műsora (Anyák napja stb.)

Felelős: magyar munkaközösség vezetője

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái
- Értékelő esetmegbeszélések
3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor
Menete:

mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,
tanítók, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),
eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),
megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).

Szempontok:

valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,

ok-okozati összefüggések felderítése,

fejlődési irány kijelölésre kerüljön,
további szakemberek bevonásának szükségességéről döntsenek.

Felelős: igazgató

5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés – árnyalt értékelés

November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról.

Alapelvek:

terjedjen ki az iskolai élet egészére,
vegye figyelembe a tanuló személyiségét,
törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra,
fejlesztő és ösztönző szándékú legyen.
ne legyen sablonos, személyre szóló legyen.
a tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva végzik a tanárok

Felelős: mentorok, osztályfőnökök

6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

- Pályaorientáció

Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok (helyi tantervben rögzítve):

szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása
városi pályaorientációs kiállításon, bemutatón vesznek részt 7 és 8. osztályaink,
nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon, üzemlátogatáson tájékozódnak tanulóink
pályaválasztási szakemberek előadásai, személyes tanácsadásai
a középfokú intézmények iskolánkban is bemutatkozási lehetőséget kapnak.
Nevelési Tanácsadó programja
Iskolai pályaorientációs program működtetése
Utánkövetés

Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről.

Felelős: igazgató

III. Várható eredmények
(az ellenőrzés szempontjai)

· A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak

· Azt iskola képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére

· Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése révén az iskola párbeszédet alakít ki minden szülővel.

· Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe

· Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki.

Eredmények:

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
Csökken az iskolánkban a tankötelezettségikor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
Csökken az iskolai hiányzások óraszáma
Nő az érettségit adó iskolákban továbbtanulók aránya.
Javulnak a kompetenciamérések eredményei.
Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.